Tájékoztató szülőknek és diákoknak

Mi ez a kutatás?

 

Kutatócsoportunk 2013 őszén „Verseny és negatív hálózatok” címmel egy két tanéven át tartó országos felmérést indít általános iskolás tanulók körében. Az adatfelvétel részét képezi a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Fiatal Kutatói Programjának. A Lendület program a Magyar Tudományos Akadémia kimagasló teljesítményű fiatal kutatók támogatására létrehozott programja. A kutatócsoport tagjairól bővebb információ itt olvasható.

 

 

Mi a kutatás célja?

 

Kutatásunkban vizsgáljuk a diákok iskolai teljesítményét, baráti, egymáshoz való viszonyait, konfliktusait, iskolai agresszióról, továbbtanulásról alkotott véleményüket, valamint feltárjuk ezek összefüggéseit és magyarázó mechanizmusait.

Célunk, hogy az adatok elemzése alapján tudományos és gyakorlati szempontból releváns következtetéseket, oktatáspolitikai javaslatokat fogalmazzunk meg. A kutatás eredményei szakfolyóiratokban megjelenő publikációk, doktori disszertációk és tudományos diákköri dolgozatok formájában jelennek majd meg, ezek rövid összefoglalói honlapunkon is elérhetőek lesznek. Eredményeinkről összesített formában a kutatásban részt vevő iskolákat is folyamatosan tájékoztatjuk.

 

 

Miért pont a mi iskolánk?

 

Kutatásunkban mintegy 1200 5. osztályos tanuló vesz részt két éven át Magyarország közel 30 településének 35 általános iskolájából. A mintába került iskolákat a köznevelés információs rendszerének (KIR) adatbázisa alapján választottuk ki oly módon, hogy községi, városi és fővárosi iskolák egyaránt szerepeljenek a kutatásban.

 

 

Mikor jövünk?

 

A tanulók a két év során négy alkalommal kérdőívet töltenek ki táblagépek segítségével. A kérdőívek kitöltésének ideje átlagosan 35-40 perc, a lekérdezés az iskolákkal egyeztetett tanórákon történik. Az első lekérdezés 2013 őszén, a második 2014 tavaszán, a harmadik 2014 őszén, a negyedik 2015 tavaszán zajlik majd. A lekérdezések alkalmával képzett kérdezőbiztosaink segítenek a diákoknak a táblagépek kezelésében és a kérdőív kitöltése során felmerült problémák megoldásában.

 

 

Hogyan védjük a személyes adatokat?

 

A kutatásban azok a tanulók vesznek részt, akiknek szülei beleegyeztek a részvételbe. Az adatfelvétel előtt kb. egy hónappal minden szülőhöz eljuttatunk egy rövid ismertetőt a kutatásról, és beleegyezésüket kérjük, hogy gyermekük részt vehessen a kutatásban. A beleegyező nyilatkozat mintája itt található.

A kérdőívek kitöltése önkéntes – ha a tanulók valamelyik kérdésre vagy a teljes kérdőívre nem szeretnének válaszolni, akkor az adott kérdéseket vagy az egész kérdőívet üresen hagyhatják.

A kérdőívek névtelenek – nem tartalmazzák a tanulók nevét és semmi olyan információt, ami alapján azonosítani lehetne őket. A felvett adatokat az adatvédelmi törvénynek megfelelően anonim módon kezeljük, tehát az elemzések sem az iskolákra, sem az egyes tanulókra visszavezethető információkat nem tartalmaznak majd.

A táblagépek segítségével történő lekérdezés lehetőséget biztosít arra, hogy a diákok által kitöltött kérdőíveket sem a tanárok, sem az osztálytársak, sem a kérdezőbiztosok, sem a kutatók nem látják, azok a kitöltés után automatikusan rögzítésre kerülnek az adatbázisban.

Adatvédelmi eljárásunk részletes leírása itt olvasható.

 

 

Milyen kérdéseket kérdezünk?

 

A kérdőív kérdései négy nagyobb témakört foglalnak magukba. Érdeklődünk a gyerekek jelenlegi tanulmányi eredményei és továbbtanulási tervei iránt, megkérdezzük őket a barátaikhoz, osztálytársaikhoz, tanáraikhoz és az iskolához fűződő viszonyaikról, kérdezzük őket az osztályban kialakult konfliktusokról, továbbá néhány személyes kérdést is felteszünk.

Kutatásunk szempontjából rendkívüli fontosságú, hogy az osztályból minél többen részt vegyenek a lekérdezésben, mert ezzel tudjuk biztosítani, hogy teljes képet kapjunk az osztályban a diákok között kialakult kapcsolatokról.

 

Miért tartjuk fontosnak a negatív kapcsolatok kutatását?

A hálózatkutatás fejlődésének köszönhetően egyre többet tudunk arról, hogy emberi kapcsolataink hogyan határozzák meg helyünket és viselkedésünket szűkebb közösségeinkben. A társadalmi kapcsolatok kutatása fontos eszköze számos társadalmi jelenség – például a klikkesedés, a társas konfliktusok, vagy éppen a csoportok közötti együttműködés – megismerésének. Számos kutatás született már arról, hogy a baráti kapcsolatok milyen szerepet játszanak a csoportképződés, a csoportizoláció, valamint a deviáns viselkedés kialakulásában. Kevesebb információval rendelkezünk ugyanakkor arról, hogy e jelenségek magyarázatában az úgynevezett negatív társas kapcsolatok milyen szerepet játszanak. A negatív kapcsolatok vizsgálata azért is lényeges, mert barátságainkon kívül ellenszenvi viszonyaink, a pletykák, a fizikai atrocitások is befolyásolják, hogy hogyan alakul mindennapi életünk, milyen minőségű lesz a munkavégzésünk és közérzetünk a munkahelyünkön, a családban vagy éppen az iskolában. Különösen igaz ez az általános iskolások körében, ahol a fizikai és a verbális agresszió jelentősen hat az iskolai teljesítményre, valamint a diákok szociális és pszichológiai fejlődésére.

 

A téma fontossága ellenére hazánkban viszonylag kevés empirikus szociológiai vizsgálat született, és nemzetközi szinten is csekély az olyan hálózatalapú adatfelvételek száma, amely nagy mintán vizsgálta volna a társas hatások, például a társas befolyásolás, az elismertségért, magas közösségi státuszért folytatott verseny, a tanulói teljesítmény szerepét e jelenségek magyarázatában. Célunk, hogy elméleti magyarázatokat és empirikus bizonyítékokat keressünk arra, hogy szociológiai és hálózati szempontból hogyan és miért jelennek meg a különböző típusú konfliktusos viszonyok az iskolai közösségekben, és ezek hogyan befolyásolják a csoportformálódás, kooperáció és a szegregáció kialakulását.

 

Miért fontosak az iskolai osztályzatok és a kompetencia-felmérés eredményei?

Az iskolai teljesítmény alakulása és az egyes diákok eltérő teljesítményének magyarázata kutatásunk igen fontos része, hiszen a teljesítmény szokásos megközelítésének kapcsolathálózati alapú kiegészítése számos új eredménnyel kecsegtet. Az általános iskolás diákok tanulással kapcsolatos motivációit, ambícióit ugyanis nemcsak a szűkebb és tágabb társadalmi környezetük befolyásolja, hanem maguk a diákok is hatással vannak egymásra. Mindezt figyelembe véve, kutatásunkban használt módszereinknek köszönhetően lehetőségünk van arra, hogy a társas hatás szerepét részletesen is megvizsgáljuk.

Az iskolai osztályzat nagyon fontos mérőszáma a diákok teljesítményének, hiszen ez az, amit minden diák, tanár és szülő közvetlenül észlel, és ami sok esetben a diákhoz való hozzáállást és a diák eredményességének megítélését meghatározza. Érdemes azonban számításba venni azt a tényt is, hogy ugyanazon jegyek mögött különböző iskolákban, sőt, akár egyazon iskola különböző osztályaiban is nagyon eltérő tudás állhat. Éppen ezért kutatásunk hasznos kiegészítőjéül szolgálnak az Országos Kompetenciamérés adatai, melyek olyan objektív, standard, egyéni teljesítménymérő számot biztosítanak, amivel a különböző diákok teljesítménye iskolaközi viszonyban is összehasonlítható.